Bakonyi Jozsef

official website

Szülei Bakonyi István es Szabó Rozália

1918 november 16-an született Zalalövön, elemi iskola elvégzése utan fizikai munkás

1936 ban beiratkozik a Balatonarácsi Szölészeti es Borászati Szakiskolába

1939 ben végzi el a Szakiskolát Budafokon. Az iskola elvégése után az iskolánál helyezkedik el mint pincemester

1939 oktoberében bevonul tényleges katonai szolgálatra Salgótarjánba, részt vesz az Erdélyi bevonulásban, leszerelése utan
1941 ben Beregszászon helyezik az Állami Pincegazdaság vezetölyének

1943 ban bevonul Kolozsvárra, majd kiviszik az orosz frontra

1945 tavaszán hadifogságba kerül, a Donyeci szénbányába dolgozik

1948 novemberében jön haza Cserszegtomajra

1949 tavaszán a Villányi Állami Gazdaságba helyzik üzemvezetönek

1951 szeptember 15-én a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság fökertészének nevezik ki.
Közbenelvégzi a Kertészeti Föiskolát, ahol diplomát szerez

1952 március 15-én házassagot köt Farkas Margittal

1953 Julius 24-en születik fia Jozsef

1956 december 12-en lánya Éva

1961 ben kiváló munkájáért Kossuth-dijban részesült

1966 Az Abaujszántói Állami gazdaság igazgatója lesz

1971 ben a Szekszárdi Állami Gazdaság megbizott igazgatója,fökertésze lesz és ebböl a beosztásból megy nyugdijba
1991 ben halt meg, a szekszárdi temetöben lett eltemetve.

2017 január 24-én meghalt fia,Dr. Bakonyi József

2020 áprisis 6-an halt meg felesége Lanshutban (Németország)

2021 julius 27-én lettek a hamvai Landshutban felesége mellé elhelyezve

Bakonyi Jozsef

További közzététel

1951-ben megalakult az egykori királyi uradalom szőleit is magában foglaló Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe. Ez a kutatóintézet dolgozta ki azokat a metszési módokat, amelyek különböző időjárási viszonyok mellett is jól alkalmazhatóak. Rendszeresen metszési bemutatókat tartottak az egyéni termelők részére. Az 1950-es években megalakult a nagyüzemi gazdálkodást folytató Tarcali Állami Gazdaság. A gazdaság vezetője Leskó István igazgató és Bakonyi József Kossuth-díjas főkertész volt. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlőöntöző telepet. A Disznókőn telepített 300 holdas táblájához elzárták a Dorgó-patak zsombékos völgykatlanát egy kétszáz méteres gáttal. A mesterséges tóból 15 km hosszú gravitációs csővezetékkel öntözték a szőlőtáblákat.



Website

Felmerült az igény fiatal szakmunkások képzésére  is.  Bakonyi  József  és  a  Tokaji Gimnázium   egyik   sokoldalú   tanára, Almási  Károly,  akit  a Debreceni  Főiskoláról eltanácsoltak  ellenzéki  nézetei  miatt,  az Abaújszántón   működő   Mezőgazdasági Technikum   gondozásában   kihelyezett szakmunkás tagozatot létesítettek az Állami Gazdaság keretén belül. Nyolc osztályt végzett fiúk,  lányok  jelentkezhettek.  Hároméves  képzés folyt.  A  tagozat  igazgatója Taraba  Vilmos, nyugdíjas  tanár,  Miskolcról  telepedett  le Tarcalra. Ebbe az iskolába állami gondozásból kikerült fiatalokat is küldtek, akik itt szereztek olyan szakmát, amivel elindulhattak az életbe. A tagozat létrehozásáért, mivel az első ilyen próbálkozás  volt  az  országban,  Bakonyi József és Almási Károly, sokoldalú tudós tanár, megosztva  Kossuth  Díjban  részesültek. A  tagozatnak  tanterme,  tanulószobája, kollégiuma  volt,  leányok  és  fiúk  részére külön-külön  kollégiumi  vezetővel.  Kijelölt gyakorlóterületük  volt  és  a  gyakorlati ismeretek  elsajátítására  borospincét  jelöltek ki, gyakorlatvezetőkkel! Közismereti tárgyak oktatására  az általános  iskola  biztosított szaktanárokat!  A  modell  adott  volt,  a Vincellérképző  hagyatékából.  A  kihelyezett tagozat,  három  éves  képzés  során,  négy évfolyamot bocsátott a szakma rendelkezésére. A már majdnem technikumi szintre pályázó képzésnek az állami gazdaságok összevonása vetett véget, amikor a Szovjetunióban „Vörös diplomával” végzett Kapás Pál „pálfordulást” végzett.A  Tokajhegyaljai  Állami  Gazdasági Borkombinát 1971-ben Tolcsváról kiindulva, bekebelezte   a   Tokajhegyaljai   Állami Gazdaságot.



Website

A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15. centenáriuma alkalmából alapította.[1] 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. A díjat rendszerint március 15-én adják át.[2]

(Der Kossuth-Preis (ungarisch Kossuth-díj) ist die höchste staatliche Auszeichnung in Ungarn für die Bereiche Kunst und Kultur. Er ist nach dem ungarischen Freiheitskämpfer Lajos Kossuth benannt.der Preis wurde für Leistungen in den Bereichen Wissenschaft, Kunst und Literatur vergeben.)



Website

Galéria